Ha a menekülteknek dolgok helyett pénzt adunk, az árdrágításhoz vezethet – de nem kell, hogy ez így legyen
A menekültek egyre gyakrabban kapnak pénzt a humanitárius ügynökségektől és szervezetektől, a messziről szállított élelmiszer, ruházat és egyéb tárgyak helyett. Ennek a megközelítésnek az a célja, hogy a menekültek többet kapjanak abból, amire szükségük van, miközben a helyi vállalkozásokat is fellendíti.
Mivel azonban a helyi kiskereskedők a pénz beáramlása által kiváltott nagyobb keresletre néha áremeléssel reagálnak, a készpénzes segítség hangsúlyozása mind a helyi lakosoknak, mind a menekülteknek – különösen a táborokban élőknek – árthat.
Mégis megállapítottuk, hogy a humanitárius szervezetek számára lehetséges, hogy a menekülteknek készpénzt adjanak anélkül, hogy a közelben felszítsák az inflációt.
Az árak kalibrálása
Ez egy új rendszerrel lenne lehetséges, amelyet „árfüggő készpénzes segítségnyújtásnak” nevezünk. Azt javasoljuk, hogy a humanitárius szervezetek növeljék a készpénztámogatást, hogy jutalmazzák a helyi kiskereskedőket, amikor azok csökkentik az árakat. Támogatjuk továbbá a támogatás csökkentését vagy megszüntetését, hogy megbüntessék azokat a kiskereskedőket, akik áremeléssel kihasználják a helyzetet.
Mivel a helyi önkormányzatok szívesen látják, ha több készpénz kerül a helyi gazdaságokba, azt javasoljuk, hogy a helyi önkormányzatok figyeljék az alapvető szükségleti cikkek árait, és jelentsék a humanitárius szervezeteknek és szervezeteknek, hogy mit látnak.
Egyikünk interjút készített humanitárius szervezetekkel, kiskereskedőkkel, beszállítókkal és helyi hatóságokkal, és adatokat gyűjtött a görögországi menekülttáborokban. Ezen információk széles körű elemzése alapján új módszert javasolunk a humanitárius szervezetek számára, hogy döntsenek a menekültek számára szétosztandó pénz és áruk megfelelő keverékéről.
Ez az új mechanizmus több pénzt juttatna a menekültek kezébe mindaddig, amíg a kiskereskedők alacsonyan tartják az áraikat. Ahelyett, hogy a helyi kiskereskedők arra lennének ösztönözve, hogy emeljék áraikat, és profitáljanak a menekültek által kapott készpénzsegélyből, a helyi kiskereskedőket arra ösztönöznék, hogy csökkentsék áraikat.
Ennek eredményeképpen a menekültek alacsonyabb árakat élvezhetnének, és rugalmasan, a helyi gazdaság megzavarása nélkül használhatnák fel a segélypénzt. Úgy véljük, hogy a menekültek, a kiskereskedők és a helyi lakosok egyaránt jobban járnának így.
Több menekült és több készpénz
Ezt a problémát azért fontos megoldani, mert világszerte több mint 80 millió ember kényszerült lakóhelyét elhagyni – a 2021-ben, Oroszország ukrajnai inváziója előtt készült becslések szerint, amely további 6,6 millió embert küldött külföldre. A 80 millió kitelepítettből mintegy 27 millióan menekültek, köztük nagy számban Szíriából, Venezuelából, Afganisztánból, Dél-Szudánból és Mianmarból.
Az ENSZ becslései szerint pedig e menekültek mintegy 40 százaléka táborokban vagy vidéki területeken élt.
Az olyan humanitárius szervezetek, mint az Oxfam és a Mercy Corps korábban csak élelmiszert, ruhát és más, természetbeni támogatásként ismert dolgokat nyújtottak a menekülteknek. 2014-ben ezek a javak tették ki a világ humanitárius segítségnyújtásának 94%-át, a fennmaradó 6%-ot pedig pénz formájában nyújtották.
2019-re a készpénzes segítségnyújtás a humanitárius segélyek közel 18%-ára nőtt. Ezek a csoportok, valamint a kormányok által irányított nemzetközi ügynökségek, mint például a Világélelmezési Program, több készpénzt osztanak szét.
Az általunk javasolt megközelítés nagyobb rugalmasságot biztosít, és a vásárlóerő révén segíthet a menekültek méltóságának helyreállításában.
