A számlák kifizetésének nehézségei súlyosan megterhelhetik az apák mentális egészségét, ami családi konfliktusokhoz vezethet

Az alacsony jövedelmű családok esetében a közüzemi számlák, a lakbér, a jelzáloghitel vagy az egészségügyi költségek kifizetésének nehézségei megalapozzák a szülők – különösen az apák – mentális egészségi problémáit, amelyek aztán potenciálisan erőszakos családi konfliktusokhoz vezetnek. Ezek az általam vezetett, a közelmúltban a Family Relations című folyóiratban megjelent tanulmány legfontosabb megállapításai.

A szegénységgel kapcsolatos korábbi kutatásokat elsősorban az anyák körében végezték, és elsősorban az alacsony jövedelmekre összpontosítottak, anélkül, hogy figyelembe vették volna az úgynevezett „anyagi nehézségek” szerepét és az apákra gyakorolt hatását. A családi jövedelem egy konkrét dollárösszegre utal, amelyet a szülők fizetett munkával hoznak be, például egy négytagú család 27 750 dolláros éves háztartási jövedelme, míg az anyagi nehézségek – vagy a „mindennapi megélhetés nehézségei” – arra utalnak, hogy a családnak szembe kellett-e néznie az alapvető szükségletek – például az élelmiszer, a közüzemi szolgáltatások és az egészségbiztosítás – kielégítésével.

A kutatócsoportom azt találta, hogy nem a család alacsony jövedelme önmagában, hanem a mindennapi megélhetés nehézségei kapcsolódtak az apák rosszabb mentális egészségéhez, ami aztán az anyákkal szembeni negatívabb konfliktusos viselkedéshez vezetett. Az ilyen konfliktusos viselkedésmódok közé tartozott a partner hibáztatása a rosszul sikerült dolgokért; a partner érzelmeinek, véleményének vagy vágyainak leértékelése; vagy az apró viták csúnya, vádaskodással és szidalmazással járó veszekedésekké fajuló viták. Az ilyen verbális agresszió káros lehet a partneri kapcsolatra, és bizonyítottan káros a kisgyermekek számára, akik tanúi lehetnek, hogy szüleik ilyen viselkedést tanúsítanak.

A tanulmány elvégzéséhez a csoportom a Building Strong Families projekt adatait használta fel, amely egy nagy és fajilag sokszínű, 2794, többnyire nem házas, heteroszexuális, kisgyermekeket gondozó, alacsony jövedelemmel élő, többnyire nem házas párból álló minta. Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk, hogyan függ össze a gazdasági bizonytalanság – amelyet alacsony családi jövedelemként és anyagi nehézségként definiáltunk – az anyák és apák mentális egészségi állapotával és a párkapcsolati működéssel.

Az egyik legfontosabb eredmény az volt, hogy az anyagi nehézségek – például a számlák, a lakbér és az egészségbiztosítás fizetésének nehézségei – és a destruktív konfliktusos viselkedés közötti kapcsolat elsősorban az apák depressziós tünetein keresztül működött, nem pedig az anyákéin keresztül. A depressziós tünetekre példaként a szomorúságérzés, az alvászavarok, a koncentrációs nehézségek, az étkezés iránti érdektelenség és a magányosság szerepeltek.

Miért fontos ez

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az anyagi nehézségek párkapcsolati dinamikára gyakorolt negatív hatásai az apák mentális egészségét jobban károsítják, mint az anyákét. A hagyományos nemi normák fényében az apák stresszesebbnek érezhetik magukat, mint az anyák, ha nem képesek betölteni az elsődleges kenyérkereső szerepet. Vagyis amikor az apák úgy érzik, hogy gazdaságilag nem tudnak gondoskodni a családjukban a mindennapi gazdasági stresszhelyzetek enyhítéséről, ez több mentális egészségügyi problémához és több konfliktushoz vezethet az apák és az anyák között. Tanulmányunk azt sugallja, hogy fontos, hogy egyenlő figyelmet fordítsunk az apákra, és hogy a családi beavatkozások hogyan segíthetnek enyhíteni azokat a problémákat, amelyek az apák depressziós tüneteihez és a szülők közötti negatív konfliktushoz vezetnek.

Ehhez kapcsolódóan a COVID-19 világjárvány idején a szülők – beleértve az alacsony jövedelmű apákat is – magas szintű, világjárvánnyal összefüggő munkanélküliséget, gazdasági bizonytalanságot és mentális egészségügyi problémákat tapasztaltak. Ezért az apák és anyák mentális egészségével való foglalkozás kivételesen kritikusnak tűnik, és képes támogatni a család egészséges működését a folyamatban lévő világjárvány alatt.

Milyen egyéb kutatások folynak

Elkezdem feltárni, hogy a szülők közötti pozitív kapcsolatok mint erőforrások vizsgálatával hogyan lehetnek a családok ellenállóak a szegénység negatív hatásaival szemben. Például egy másik, általam vezetett tanulmányban kimutattam, hogy amikor az anyák és apák pozitív viselkedésre összpontosítottak, például arra, hogy gyermekeik érdekében jó társszülői csapatot alkossanak, nagyobb valószínűséggel állták ki a szegénységgel járó gazdasági stresszhatásokat, és nagyobb valószínűséggel tudtak meleg és érzékeny szülői magatartást tanúsítani, ami kisgyermekeik szociális fejlődésének javára vált.