A gyerekek lakókörnyezete hatással lehet a fejlődő agyukra, derül ki egy új tanulmányból

Csoportunk új tanulmánya szerint a hátrányosabb helyzetű – azaz rossz lakásminőségű, nagyobb szegénységben élő, valamint alacsonyabb foglalkoztatási és oktatási szintű – városrészekben felnövő gyerekek megfigyelhetően megnövekedett agyi aktivitást mutatnak, amikor érzelmes arcokat látnak egy képernyőn. Fontos azonban, hogy azt találtuk, hogy ez az összefüggés csak akkor volt igaz, ha az ilyen környékeken élő felnőtteknek nem voltak erős közös normáik a bűnözés és az erőszak megelőzésével kapcsolatban.

Eredményeink hangsúlyozzák, hogy a gyermekek lakóhelye és a szomszédságban élők erőforrásai hatással lehetnek az agy fejlődésére. A szomszédok azonban segíthetnek megvédeni a gyerekeket ezektől az agyra gyakorolt hatásoktól, ha képesek pozitív társadalmi normákat kialakítani az egymásra való odafigyelésről és az erőszak megelőzéséről.

Ahhoz, hogy ezekhez az eredményekhez jussunk, olyan családokat toboroztunk Dél-Michigan déli részén található környékről, ahol átlagon felüli a hátrányos helyzet. Funkcionális mágneses rezonancia képalkotással, vagyis fMRI-vel mértük a serdülők agyi aktivitását, miközben különböző érzelmeket kifejező arckifejezéseket néztek. Az amygdala agyi aktivitásának megfigyelésére összpontosítottunk, amely az agynak a fenyegetések észleléséért és az érzelmek feldolgozásáért felelős régiója.

A környékbeli hátrányos helyzet méréséhez a környékbeli népszámlálási adatokat használtuk fel olyan tényezőkre vonatkozóan, mint a lakástulajdon aránya, a szegénységi küszöb alatt élő családok aránya és a munkanélküliek aránya. Ezután minden család véletlenszerűen kiválasztott szomszédjait megkértük, hogy válaszoljanak a szomszédságukban uralkodó társadalmi normákra vonatkozó kérdésekre, különösen a bűnözéssel és az erőszak megelőzésével kapcsolatos közös meggyőződéseket illetően.

Azt találtuk, hogy a 7 és 19 év közötti fiataloknál, akik hátrányosabb helyzetű környéken éltek, az amygdala nagyobb reakciókészséget mutatott a félelmetes és dühös arcokra. Azok a szomszédok azonban, akik erős társadalmi normákban osztoztak, például abban a hitben, hogy a felnőtteknek tenniük kell valamit, ha a gyerekek verekednek, úgy tűnt, hogy ellensúlyozzák ezt a hatást. Vagyis a szomszédság hátrányos helyzete csak akkor állt összefüggésben az amigdala reaktivitásával, ha a szomszédok az erőszak megelőzésével kapcsolatban gyakorlatiasabb hozzáállással rendelkeztek.

Miért fontos ez

2020-ban az Egyesült Államokban körülbelül 6,4 millió gyermek élt olyan környéken, ahol a szegénység aránya legalább 30%-os volt. Tanulmányok azt mutatják, hogy az elszegényedettebb környéken felnövő fiatalok nagyobb valószínűséggel teljesítenek rosszabbul az iskolában, és nagyobb valószínűséggel vannak mentális egészségügyi problémáik.

A hátrányos helyzetű városrészek nagyobb kockázatokat jelentenek a gyermekek számára, amelyek túlmutatnak a család saját erőforrásain vagy környezetén. Ez azért van így, mert ezek a városrészek növelik a gyermekek kitettségét az erőszakos bűncselekményeknek és az olyan fizikai veszélyeknek, mint a környezetszennyezés, a mérgező anyagok és az utcai forgalom, valamint csökkentik az egészséges élelmiszerekhez és a jó minőségű iskolákhoz való hozzáférést.

Kutatásunk más, nemrégiben készült tanulmányokkal együtt rávilágít arra, hogy a környékbeli hátrányos helyzet „a bőr alá” kerülhet. Más szóval, az agy szerkezetének és működésének alakításával befolyásolhatja a gyermek fejlődését, emellett pedig a szervezet más rendszereire, például a stresszre adott válaszrendszerre is hatással lehet.

Sajnos a tanulmányok azt mutatják, hogy az olyan strukturális tényezők, mint például az autópályák építésének helye és a városrészek határainak meghatározása, a hátrányos helyzetet bizonyos városrészekbe koncentrálhatják. Ez viszont megnehezíti a szomszédok számára az erős kapcsolatok és normák kialakítását. Így bár a szomszédok dolgozhatnak a gyermekek számára kedvezőbb környezet kialakításán, politikai szintű változtatásokra lehet szükség ahhoz, hogy a szomszédok és a családok a hátrányosabb helyzetű városrészekben is boldogulhassanak.

Milyen egyéb kutatások folynak

Más kutatók közelmúltbeli tanulmányai azt próbálják megérteni, hogy a hátrányos helyzetű környéken élés miért befolyásolja az agy fejlődését, és olyan további tényezőket igyekeznek azonosítani, amelyek megvédhetik a gyermekeket.

Egy még nem publikált, lektorált tanulmányban például a kutatók megállapították, hogy a gyermekek házától fél mérföldes körzetben elkövetett halálos fegyveres erőszak összefügg az érzelemfeldolgozás és az önszabályozás szempontjából fontos agyi régiók közötti kommunikációval. És a mi tanulmányunkhoz hasonlóan azt találták, hogy ezt a hatást ellensúlyozták a pozitív szomszédsági kapcsolatok.

Más munkák azt mutatják, hogy az autóforgalomból származó légszennyezésnek való kitettség összefügg a gyermekek agyának fejlődésében mutatkozó különbségekkel.