A NASA 26 milliárd dollárt kapna az új költségvetésben

Joe Biden elnök a Fehér Ház frissen közzétett költségvetési dokumentumai szerint a NASA számára 2023-ra 26 milliárd dollárt kér, ami nagyjából 2 milliárd dollárral több, mint amennyit az űrügynökség a jelenlegi költségvetési évre kapott. Ha a költségvetés a jelenlegi formájában kerülne elfogadásra, annak egyharmada a NASA Artemis programjára menne – az ügynökség ambiciózus kezdeményezésére, amelynek célja, hogy embereket küldjön vissza a Holdra.

Nagyjából 7,5 milliárd dollárt különítettek el az Artemis programra, amelynek célja, hogy már 2025-ben az első nőt és az első színesbőrű embert a Holdra küldjék. Ennek a finanszírozásnak egy részét egy új holdraszálló űrhajó kifejlesztésére fordítják, amely képes embereket a Hold felszínére és onnan vissza juttatni – ez a legújabb kiegészítése az Artemis főtervének.

Az emberek Holdra való visszatérése érdekében a NASA három kulcsfontosságú hardveren dolgozik. Az első kettő a Space Launch System (SLS) nevű megarocket és az Orion nevű legénységi kapszula. A kettő már egy évtizede fejlesztés alatt áll, és úgy tervezték, hogy együttesen képesek legyenek embereket eljuttatni a Hold közelébe. A harmadik kritikus elem, amely az utazás befejezéséhez szükséges, egy holdraszálló űrhajó. A NASA tavaly 2,9 milliárd dolláros szerződést ítélt oda a SpaceX-nek, hogy a vállalat új Starship járművét az Artemis leszállóegységgé fejlessze.

A NASA azonban épp a múlt héten jelentette be, hogy egy másik kereskedelmi céggel tervezi a második holdraszállóegység kifejlesztését. Az ügynökség eredetileg két céget akart kiválasztani az Artemis emberes leszállórendszerének megépítésére, de kénytelen volt csak egyet választani, miután a kongresszustól kért támogatásnak csak a töredékét kapta meg. Most a NASA a kezdetektől fogva kívánt második holdjáróhoz kér pénzt. A NASA saját költségvetési dokumentumai szerint mintegy 1,486 milliárd dollárt különítettek el az emberes leszállórendszerekre, bár a dokumentumok nem részletezték az egyes leszállóegységek finanszírozását.

Eközben 779 millió dollárt különítettek el a NASA Lunar Gateway fejlesztésére, egy új űrállomásra, amelyet az ügynökség a Hold körüli pályára kíván építeni. A Gateway végül az Artemis program központjaként szolgálna, ahol az űrhajósok élhetnének és edződhetnének, mielőtt lemennének a Hold felszínére. A Gateway első darabja a tervek szerint legkorábban 2024-ben indulhat el.

Az emberes küldetésekhez szükséges hardverek mellett az új költségvetési kérelem további 486 millió dollárt igényel a holdi robotmissziók finanszírozására, amelyek a Hold terepének jobb megismerését szolgálják. Az egyik ilyen küldetés a VIPER rover, amelynek célja „olyan jéglelőhelyek vizsgálata, amelyek a jövő űrhajósait üzemanyaggal és oxigénnel láthatják el”. A finanszírozás egy részét a NASA olyan magáncégekkel, mint az Intuitive Machines és az Astrobotic létrehozott partnerségek támogatására is fordítja, amelyek már idén robot leszállóegységeket küldenek a Holdra.

Az Artemis mellett a Fehér Ház 224 millió dollárt különít el az új kereskedelmi űrállomások fejlesztésének ösztönzésére az alacsony Föld körüli pályán, ahol jelenleg a Nemzetközi Űrállomás található. Tavaly év végén a Biden-kormányzat bejelentette, hogy az ISS üzemeltetését 2030-ig folytatni kívánja. A program azonban idővel véget ér, és az ügynökség azt szeretné, ha a magánűrállomások készen állnának az űrhajósok helyettesítő célállomásaként, amikor eljön ez az idő.

A helyzetet bonyolítja, hogy Oroszország csak 2024-ig vállalta az ISS üzemeltetését. Az ISS ezen időponton túli élettartama is kérdéses az utóbbi időben, mivel Oroszország jelenleg is inváziót folytat Ukrajna ellen. Miután az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta Oroszországot az invázió miatt, az orosz űrprogram vezetője ellenséges fenyegetéseket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az országnak az ISS-programban való partnerségét esetlegesen meg kell szüntetnie. Mivel az űrállomást úgy tervezték, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közösen üzemeltesse, az ország 2024 utáni távozása potenciálisan az ISS korai végét jelentheti. Bár a NASA megkezdte a három magáncéggel való partnerséget az űrállomások fejlesztésére, ezek a projektek valószínűleg még több év múlva lesznek készen.

A költségvetésben közel 8 milliárd dollárt különítettek el a tudományra, ebből 2,4 milliárd dollárt a földtudományokra és az éghajlatváltozás tanulmányozására fordítanak a bolygó körül keringő műholdak segítségével. A Fehér Ház egy új Földrendszer-megfigyelőközpont létrehozását szorgalmazza a finanszírozandó új műholdas küldetésekkel, amely „háromdimenziós, holisztikus képet nyújt a Földről, amelyre a természeti veszélyek és az éghajlatváltozás jobb megértéséhez van szükség”. A NASA-t azzal is megbízzák, hogy fokozza az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követését, és ossza meg ezeket az adatokat más ügynökségekkel.

Eközben 822 millió dollárt különítenek el a NASA számára a Marsról származó minták visszaszerzésére. Tavaly az ügynökség sikeresen landoltatta a vörös bolygón a Perseverance rovert, a marsjáró robotot, amelynek célja, hogy mintákat gyűjtsön a marsi terepből, és azokat a bolygó felszínén hagyja. Most a NASA a Lockheed Martinnal és az Európai Űrügynökséggel együttműködve olyan járművek kifejlesztésén dolgozik, amelyek képesek ezeket a mintákat visszahozni a Földre, hogy a tudósok részletesebben tanulmányozhassák azokat, és esetleg megérthessék, hogy a Marson valaha is volt-e élet.