Koszovó kihúzza a dugót az energiafaló bitcoin bányászoknál
A spekulánsok rohannak eladni a készleteiket, mivel a balkáni állam kriptopénz-korlátozást jelent be az áramválság enyhítésére.
A kockázathoz szellősen viszonyuló koszovói bitcoin-rajongók számára ez egy jó hét volt arra, hogy üzletet kössenek a kriptovaluta létrehozására, azaz „bányászására” alkalmas számítógépes berendezésekkel.
A Facebooktól a Telegramig a régió online kriptocsoportjaiban az új posztokat a megdöbbent koszovóiak uralták, akik megpróbálták eladni a bányászati berendezéseiket – gyakran áron alul.
„Nagy a pánik, és eladják vagy megpróbálják a szomszédos országokba vinni” – mondta a cryptoKapo, egy kripto befektető és a régió egyik legnagyobb online kripto közösségének adminisztrátora.
A frenetikus közösségi média akció azt követően indult el, hogy a koszovói kormány az év végén bejelentette, hogy a bénító energiaválság enyhítését célzó sürgősségi intézkedések részeként azonnal, bár ideiglenesen betilt minden kriptobányászati tevékenységet.
A bitcoint és más kriptovalutákat nagy teljesítményű számítógépek hozzák létre vagy „bányásszák”, amelyek egymással versengve bonyolult matematikai rejtvényeket oldanak meg egy rendkívül energiaigényes folyamatban, amely az embereket az általuk biztosított számítási teljesítmény alapján jutalmazza.
Nyilvánvaló, hogy Európa egyik legszegényebb országában, Koszovóban, a bányászatba való beszállást ösztönzik. A kriptovalutával jelenleg több mint 31 500 fontért kereskednek bitcoinonként, miközben Koszovóban a legolcsóbbak az energiaárak Európában, ami részben annak köszönhető, hogy a hazai energiatermelés több mint 90%-a az ország gazdag lignitkészleteinek (alacsony minőségű szén) elégetéséből származik, és az üzemanyagszámlákat a kormány támogatja.
A legnagyobb mértékű kriptobányászat vélhetően az ország északi részén folyik, ahol a szerb többségű lakosság nem hajlandó elismerni Koszovót független államként, és ennek következtében több mint két évtizede nem fizetnek az áramért.
A koszovói kriptovaluta-bányászok száma az elmúlt években feltehetően az egekbe szökött. Az olyan csoportok, mint az Albanian Crypto Amateurs a Facebookon és a Crypto Eagles a Telegramon több ezer új taggal robbantak fel, bár nem világos, hogy hányan és milyen mértékben bányásznak kriptopénzt.
Úgy tűnik azonban, hogy a szép idők – legalábbis egyelőre – véget értek, és a koszovói fejlemények rávilágítanak a bitcoin és más hasonló digitális valuták jövőjének egyik nagy kérdésére.
A Cambridge-i Egyetem bitcoin áramfogyasztási indexének legfrissebb számításai szerint a globális bitcoin-bányászat évi 125,96 terawattóra áramot fogyaszt, amivel a fogyasztás Norvégia (122,2 TWh), Argentína (121 TWh), Hollandia (108,8 TWh) és az Egyesült Arab Emírségek (113,20 TWh) fölé kerül.
Eközben a koszovóiak 2021 utolsó napjait sötétségben töltötték, mivel hazai és nemzetközi tényezők együttesen energiahiányt és gördülő áramkimaradásokat okoztak az egész országban. A közelmúltbeli válság csúcspontján a két elöregedő erőmű egyikének előre nem látható leállása miatt Koszovó energiájának mintegy 40%-át a nemzetközi piacokról importálta – ahol az árak az egekbe szöktek -, és a kormány kénytelen volt vésztámogatást nyújtani a költségek fedezésére.
Dr. Artane Rizvanolli, Koszovó gazdasági minisztere szerint a betiltás „nem volt okos döntés”.
„20 millió eurót különítettünk el az energia támogatására, ami valószínűleg nem lesz elegendő, és ez az adófizetők pénze, amely az áramfogyasztás támogatására megy” – mondta. „Másrészt itt van a kriptobányászat, amely rendkívül energiaigényes tevékenység, és nincs szabályozva”.
Koszovó nincs egyedül. Tavaly szeptemberben Kína 10 legerősebb szabályozója megfogadta, hogy korlátozza a világ akkori legnagyobb kriptopénz-bányászati iparát.
Izlandon az ország nemzeti áramszolgáltatója, a Landsvirkjun azt mondta, hogy el fogja utasítani a potenciális kriptopénz-bányászokat, mivel az országban energiahiány van. Múlt héten az amerikai kongresszus egyik befolyásos bizottsága bejelentette, hogy meghallgatást hív össze a témában. Az amerikai kriptopénz-bányászok vélhetően a legnagyobb energiafogyasztók, őket követi Kazahsztán és az Orosz Föderáció.
„Itt az ideje megérteni és kezelni a meredek energetikai és környezeti hatásokat, amelyeket ez a közösségekre és a bolygónkra gyakorol” – mondta a bizottság elnöke, Frank Pallone és Diana DeGette, aki a felügyelőbizottságot vezeti.
Alex de Vries, egy párizsi közgazdász elmondta, hogy egy még az idén megjelenő tanulmányban szereplő első becslései szerint a bányászok által felhasznált energiának mindössze egynegyede megújuló energia: „A kérdés valójában az, hogy mit kapunk cserébe?”
Jason Deane, a Quantum Economics vezető bitcoin-elemzője elmondta, hogy szerinte számos előnye van, többek között az azonnali, gyakorlatilag ingyenes, harmadik fél igénybevétele nélkül végrehajtott pénzügyi tranzakciók kínálata, az azonnali elszámolás bizonyosságával, és hogy a jelenlegi gyermekbetegségeket perspektívába kell helyezni.
Amióta a koszovói hatóságok meghozták a döntést, a rendőrség és a vámosok rendszeres razziákba kezdtek, és több száz hardvert foglaltak le.
„Sokan vannak, akik kriptobányászati berendezésekbe fektettek, és ez nem kis befektetés” – mondta a cryptoKapo. „Az emberek még hitelt is felvettek a befektetéshez, és most nagyon rossz hatással van az életükre”.
