A klímaváltozás már a pezsgőre is hatással van

Semmi sem jelzi jobban a szilvesztert, mint egy üveg pezsgő pukkanása. Cava, Spumante, Franciacorta, Cremant – ennek az ünnepi italnak számos változata megtalálható Európa különböző országaiban. De a leghíresebb pezsgőt semmi sem tudja felülmúlni: Champagne, amelyet az azonos nevű francia régióban készítenek, és amelyet a puristák abszolút pótolhatatlannak tartanak.

Pedig, mint minden más élelmiszer, a pezsgőszőlő sem immunis a bolygónkban végbemenő nagy változásokra. Az éghajlatváltozás Champagne régióra gyakorolt hatásának két oldala van. Egyrészt a melegebb nyarak és a hűvösebb éjszakák miatt az utóbbi években termelt pezsgőnek valóban jobb íze lett. Másrészt az összes maison – a Champagne-t készítő borházak – tudja, hogy a helyzet hamarosan elmérgesedhet.

„Aki azt állítja, hogy nincs klímaváltozás, az hazudik” – mondja Alexandre Chartogne, a Chartogne Taillet maisonból, aki azt vette észre, hogy a szőlők most sokkal korábban érnek, mint korábban bármikor.

Ezt a megfigyelést megerősítette versenytársa, Arthur Lermandier a Maison Lermandier Bernier-től, aki elmondta, hogy ennek megfelelően át kellett szerveznie hagyományos augusztusi családi nyaralásait. „Ez azonban nem probléma, a szüret izgalmas” – számolt be Lermandier. „A hozzánk hasonló emberek számára, akik házon belül, hagyományos módon készítenek bort, ez jelenleg áldás. Tíz év múlva nyilván nem lesz ilyen jó”.

Több mint 16 100 borász termeszti termését a Champagne északkeleti régiójában található kis parcellákon. Aki járt már ott, az tudja, hogy az ételei és az éghajlata sajnos minden, csak nem hívogató (persze néhány kivételtől eltekintve). De a kevésbé bájos kínálata ellenére a régiót még mindig nagyon is érdemes meglátogatni, ha a borok iránt érdeklődsz, hiszen bőséges a buborékos nektár és a puccos champagne-i pincék kínálata.

Persze, jobb, ha felkészülten érkezel: a főbb házak – mint a Pommery, a Veuve Clicquot vagy a Pol Roger – szinte mindig nyitva állnak a nagyközönség előtt. Ha azonban kisebb termelőket szeretnél meglátogatni, érdemes előre egyeztetni, és mindenképpen tudatni velük, hogy vásárolni szeretnél.

Személyesen utoljára 2019 őszén, a járvány előtt jártam a régióban. A szüret abban az évben elég későn volt, és csak néhány nappal az érkezésem előtt fejeződött be. Az ég felhős volt, a nap csak néha-néha villant át. Nem csoda, hogy a borászok örülnek, hogy hamarosan melegedhetnek a dolgok, különösen mivel a szőlő általában a magasabb hőmérsékletű régiókban virágzik.

Tény, hogy a champagne-i régió éves átlaghőmérséklete 10 és 11 Celsius-fok között van, és évente körülbelül 1800 órát süt a nap, 235 órával többet, mint 30 évvel ezelőtt. Összehasonlításképpen, Bordeaux régiójában, Franciaország legtermékenyebb bortermelő vidékén az éves átlaghőmérséklet 13,8 Celsius-fok, és évente több mint 2100 órát süt a nap.

Az elmúlt 30 év során Champagne régió átlaghőmérséklete 1,1 Celsius-fokkal emelkedett, ami a helyi bortermelésnek is kedvez. A borászok és termelők helyi szervezetének, a Comité Champagne-nak (franciául „Champagne-i Bizottság”) sajtóközleményei szerint a 2018-as, 2019-es és 2020-as termés mind „kiemelkedő” volt.

A statisztikai modellek azonban azt jósolják, hogy a globális felmelegedés valószínűleg rendkívül hideg tavaszokat és forró nyarakat fog okozni a régióban, ami megzavarja azt a kényes egyensúlyt, amely egyedülállóvá teszi a borokat. A champagne-i szőlőtermést leginkább az fenyegeti, ha a tavaszi éjszakákon megfagy. „A jövőben valószínűleg sokkal több jég lesz errefelé” – mondja Alexandre Chartogne a Chartogne-Taillet maisonból.

A jövő nincs is olyan messze. 2019-ben a régióban minden idők legmagasabb hőmérsékletét mérték, 42,9 Celsius-fokot, és a termés tíz százalékát pusztították el az erdőtüzek.

A Comité Champagne, amely nagy márkákat és kisebb maisonokat egyaránt magában foglal, élen jár a régióban készült borok környezeti hatásainak csökkentésében, különösen a növényvédő szerek okozta talaj- és vízszennyezés tekintetében. Emellett arra is ösztönzik a termelőket, hogy csökkentsék a bor és a szőlő tárolása és szállítása által okozott szén-dioxid-kibocsátást, valamint a szüret során használt traktorok kibocsátását.

„A Champagne régió környezetvédelmi diagnózisa 2001-ben kezdődött a teljes ellátási lánc elemzésével, amely alapján kiszámítottuk a szénlábnyomot” – mondta Pierre Naviaux, a bizottság fenntartható fejlődésért felelős vezetője. „Saját [környezetvédelmi] tanúsítványt fogadtunk el, ahelyett, hogy a nemzeti tanúsításra támaszkodtunk volna, amely később jött létre.” Céljuk, hogy 2030-ra „100 százalékban környezetbarátok legyenek” – mondta Naviaux, amit ő kizárólag a bioszőlő fenntartható növekedésével definiál az egész régióban.

Ennek elérése érdekében a Comité igyekszik minden érintett szereplőt az asztalhoz ültetni, és elősegíteni a legmodernebb növényvédőszer-mentes termesztési technikák bevezetését. Ezek egyike a feromonszórók: olyan eszközök, amelyek a bogarak által a párjuk vonzására használt vegyi anyagokat pumpálják minden irányba, összezavarva a hímeket. Ennek eredményeképpen a poloskák soha nem találkoznak és nem hoznak létre utódokat, ami a kártevők természetes csökkenéséhez vezet.

Egyes endemikus állatfajok talán nemkívánatosak a bortermelők számára, de Naviaux munkájának nagy része a szőlő mellett élő többi növény és állat megőrzése körül forog. „Összeírtuk a növényvilágot, és kidolgoztunk egy tervet arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet ezeket a területeket fenntartani” – mondja Naviaux. „350 fajt jegyeztünk fel, némelyik még ritka is, valamint 50 madarat és négyzetméterenként körülbelül 100 földigilisztát. Ezek nélkülözhetetlenek az ökoszisztéma számára. Nélkülük nem tudunk működni”.

Valójában a szőlőültetvények sokkal többet jelentenek, mint egyszerű szőlősorok. „Egy olyan téma, amiről ritkán beszélünk, az [a szőlőtőkéket körülvevő] agroökológiai infrastruktúra – a száraz kőfalak, az útszélek, ahol növényzet nő” – teszi hozzá Naviaux. „Ezek aranyat jelenthetnek a biológiai sokféleség számára.”

Ezt a környezetbarát megközelítést egyes borászok jobban elfogadták, mint mások, ami egyfajta generációs szakadékot teremt a területen. Alexandre Chartogne-nak például nehéz volt meggyőznie az apját arról, hogy a növényvédőszer-mentesség a helyes út. „Mondtam neki, hogy soha többé ne használjunk növényvédő szereket, mire ő sunyi módon este, amikor nem láthattam, adta a szőlőtőkéknek” – mondja nevetve.

„Nem hibáztathatom [a szüleimet] – ők egy másik generációból származnak” – folytatja. „Most már a mi kötelességünk, hogy a fenntartható mezőgazdaság felé mozduljunk el. Biztosítani akarjuk, hogy a jövő generációi még mindig itt dolgozhassanak.” Most, hogy átvette az üzletet, a Maison of Chartogne-Taillet végrehajtotta ezeket a változtatásokat.

Ez összefoglalja a Champagne régió szépségét – helyi borászok, akik szeretik a földjüket, és a legtöbb vállalkozás családi vállalkozásként működik, amely generációról generációra száll. Ez egyúttal egy pezsgő pénzkamra is, ahol a földek átlagosan több mint 1,3 millió eurót érnek hektáronként. Akárhogy is, mindenképpen érdemes megőrizni a gyermekeink és a gyorsan melegedő világ többi része számára.