Strucctojásból készült maszkokkal mutatják ki a koronavírust
Japán tudósok strucctojásból nyertek antitesteket, hogy olyan fluoreszkáló festéket hozzanak létre, amely reagál a koronavírusra. Az elmúlt két évben, mióta a COVID-19 végigsöpört a világon, számos termék bekerült a világjárvány-ellenes repertoárunkba.
A legújabb termék, amely potenciálisan csatlakozhat a listához, egy olyan maszk, amely világít, ha elkaptuk a koronavírust. Titkos összetevője? Strucctojás.
A japán Kiotói Prefektúrai Egyetem tudóscsoportja olyan fluoreszkáló festéket hozott létre, amely ultraibolya fényben világít, ha a COVID-19-et okozó vírust észleli. Az oldat strucctojásból kivont antitestekből áll, amelyek reagálnának a koronavírus tüske fehérjéire, és aktiválják a festéket.
A kutatók maszkokat fújtak be a festékkel, így covid-19 kimutató maszkokat hoztak létre, remélve, hogy ezzel kiszélesíthetik a vizsgálatok körét egy olyan országokban, ahol kötelező a maszkviselés.
„Ez egy sokkal gyorsabb és közvetlenebb formája a kezdeti tesztelésnek, mint a PCR-teszt” – mondta Yasuhiro Tsukamoto, a vezető tudós, a Kiotói Prefektúrai Egyetem elnöke a VICE World Newsnak.
Hozzátette, hogy ez potenciálisan segíthet a vírus tünetmentes hordozóinak felderítésében, akik esetleg nem vizsgáltatják meg magukat, mert egészségesnek érzik magukat. Csapatának azonban még el kell végeznie a maszkok nagyszabású tesztelését, illetve biztosítania kell a tömeggyártáshoz szükséges kormányzati jóváhagyást.
Tanulmányok struccokon
Tsukamoto több mint két évtizede strucckutatóként számos olyan tanulmányt vezetett, amely a strucc természetes adottságait használja ki. Korábban készített már olyan maszkokat, amelyek segítenek megelőzni a sertésinfluenzát, és olyan termékeket, amelyek segítik a haj regenerálódását, szintén a struccokból származó antitestek felhasználásával. Elmondása szerint ez a legutóbbi maszk segített neki felismerni saját COVID-19 fertőzöttségét.
„A maszkot viseltem, hogy teszteljem a terméket, és észrevettem, hogy világít. Elmentem hát egy PCR-tesztre, és valóban pozitív lettem, és karanténba kellett zárni egy szállodában” – mondta.
Tsukamoto elmagyarázta, hogy annak megállapításához, hogy a maszk felvette-e a koronavírust, a felhasználó ultraibolya fény vagy az olyan eszközök, mint például az okostelefon által generált kék fény alá kell helyezni, ha fluoreszkálni kezd, akkor kimutatható a koronavírus.
Az antitestek kivonása állati sejtekből nem új eljárás. Lovakból is gyártottak már antiszérumot, azaz olyan gyógyszert, amely a fertőző betegségek elleni küzdelemre szolgáló antitesteket tartalmaz.
Az egyes maszkok elkészítéséhez Tsukamoto kutatócsoportja inaktív COVID-19 részecskéket fecskendezett fecskendőkkel nőstény struccokba. A tudósok ezután a struccok által később lerakott tojásokból nyertek antitesteket, mivel az antitestek a tojássárgáján keresztül jutnak át az utódokra.
Tsukamoto számára azonban különösen hasznos a világ legnagyobb állatából származó strucctojások használata.
A strucctojás sárgája, amely közel 24-szer nagyobb, mint a csirkéké, nagyobb helyet biztosít az antitestek számára. Az antitestek is sokkal gyorsabban képződnek ezekben a madarakban – mindössze hat hétig tart, szemben a csirkék 12 hetével.
Etikai kérdések
Az állatokból tudományos kutatás céljából történő antitestkivonást azonban sokan kritizálják, mivel az visszaélésnek minősül.
A People for the Ethical Treatment of Animals (PETA) nemzetközi állatvédő csoport korábban már közzétett fotókat a Seattle-ben és San Diegóban található antitestfarmokról, és az életkörülményeket a gyári farmokhoz hasonlította.
Tavaly májusban az Európai Unió is az ilyen antitest-kísérletek megszüntetését javasolta. Az EU-ban évente közel egymillió állatot használnak fel antitestek előállítására. „Nemcsak ez a szám magas, hanem az alkalmazott eljárások gyakran súlyos szenvedést okoznak” – állapította meg a szervezet.
Tsukamoto azonban azt állítja, hogy az ő maszkjaihoz való antitest-kivonás során egyetlen állatnak sem esik bántódása. „Állatorvos vagyok, ezért soha nem tennék olyat, ami árt az állatoknak” – mondta.
Ellentétben a rágcsálókból vagy nyulakból történő antitestek kivonásának folyamatával, amely során az állatok torkát el kell vágni a vérük kivonásához, ami megöli őket, Tsukamoto egyszerűen a meg nem termékenyített tojásokból – olyan tojásokból, amelyek nem tudnak kikelni – távolítja el az antitesteket. Eljárásához az is elég, ha a struccok egyetlen inaktív COVID-19 részecskét kapnak.
„A folyamat során egyetlen állatot sem bántalmaznak vagy ölnek meg” – mondta.
A cikk a Vice https://www.vice.com/en/article/dyp7wk/covid-masks-ostrich-eggs-light-up cikke alapján készült
